Ki ne ismerné Csipikét, a kedves, ám olykor zsémbes, öntelt vagyis mélységesen emberi tulajdonságokkal bíró törpét, aki azt gondolja, hogy tőle függ az erdő sorsa. Pedig – tudjuk –, az égvilágon semmi nem múlik rajta. Vagy mégis. Fodor Sándor ugyanazt az éleslátást, furfangos észjárást és mélységes, megértő emberismeretet szőtte soraiba, ami megannyi más erdélyi magyar írót is jellemez. A Csipike méltán a magyar gyerekirodalom klasszikusa, hiszen humor, kaland, izgalom és mondanivaló is van benne jócskán.
