Véletlen, halált okozó baleset után börtönbe kerül Varró János, hiszen az ő felelőtlensége, részegsége volt a közvetett oka Kisvass vízbe fulladásának. Az igazi bűnhődés mégis a kiszabadulás után következik: Jánosnak szembe kell néznie önmagával, eddigi ellentmondásos életével — a kocsmából munkába induló Sonáj-éval és az anakronisztikus pózzal, Tafik-Rafik-kal, aki westernhősnek képzeli magát, nőket birtokló, mindenkinél különb hiú férfinak. János üres lakást talál, az ajtó mögött tucatnyi fölbontatlan levéllel. Felesége, Gyopár, Eridanusba költözött kisfiukkal, Marckal — elege volt János „tafik-rafikságából, állandó részegségeiből, megbízhatatlanságaiból, megalázásaiból. A barátok szintén szétszéledtek, amennyiben hírt adnak magukról: az adósságra figyelmeztetnek, vagy pénzt ajánlanak föl álszerényen. Marad hát a magány, a kínzó keresés: megtalálni újra a családot, a szerelmet, az értelmes életet. Onagy Zoltán feszültséggel teli, szigorúan pontos stílusban írt kisregénye figyelemre érdemes látleletet ad a 60-as, 70-es évek fiatal nemzedékéről.
