Juharfalvi Emil, az égetnivaló svéd fiúcska ötven éve kiáltotta elõször, hogy kírem a sapkóm!. Azóta gyerekek milliói tanulják a gyapjas hajú, ötéves vadóctól a csibészkedés mesterfogásait. Mert Emil valóban kiválóan ért a felnõttek bosszantásához meg a kishúga piszkálásához, és semmi sincs biztonságban körülötte. Ha rossz fát tesz a tûzre, apja bezárja a Macskaháj tanya asztalosfészerébe, ahol már több tucat figurát faragott ki egy-egy csínytevés után. Az elsõ kötetben Emil feje többször is beszorul a családi levesestálba, majd gondolkodás nélkül lenyeli a kialkudott zsebpénzét. Máskor zászló helyett a húgát vonja fel a házuk elõtti rúdra, aztán egy népes vendégsereg megsiratja, mert halottnak hiszik. Végül az öreg kancájuk hátán titokban eljut egy népünnepélyre is, ahol kirúg a hámból, és még a puskó-ja is jó szolgálatot tesz.
