Természetvédelmi területet szeretnének kialakítani egy falu határában, de bizonyos személyek meg akarják akadályozni ezt — egy kisebb természeti katasztrófa előidézése árán. Jancsi és Kati — akik váratlanul egy százszorosára nőtt világban találják magukat — felveszik a reménytelennek tűnő harcot az óriásokkal, és csodálatos utazást tesznek a láprét mikrokozmoszában….
Több hasonló levél is volt a közelben; közös tőről nőttek, a tövüknél arasznyi vastag, finoman erezett szár nyúlt a magasba — fel egészen a kékeslila, méternél hosszabb virágig, mely alakjával és színével ibolyára emlékeztetett.
— Menj csak, Horváth! — motyogta a lány félálomban. — Én itt jól kialszom magamat…
„Hízóka!” — jutott eszembe végre a név. — Rovarevő növény!… Ragacsgömbjeivel megfogja a rákerülő ízeltlábúakat, emésztőnedvei feloldják és kiszívják ehető részeiket…
Breki halálos veszélyben forgott!…
