Az ördög jobb keze (Árnykeltő III/2.)
Az „Árnykeltő” egy paranormális thriller/horrorsorozat árnyakról, rémálmokról, sorozatgyilkosokról és hasonmásokról.
Egy sorozatgyilkos követni kezdi az utána nyomozó rendőrt, ám egyelőre még nem akar végezni vele. Csak meg akarja tudni, hol és kivel él, hogy néz ki a felesége, vannak-e gyerekei.
A detektív hazaérve bemegy a családi házba, és becsukja maga mögött az ajtót. A gyilkos utánaosonva, az ablakon át leselkedve látja, hogy a férfi odabent a nappaliban leveszi, és ledobja bőrdzsekijét a kanapé háttámlájára. De nem csak azt veszi le. A leselkedő meglepődve látja, hogy a nyomozó elkezdi lefejteni az egész arcát! Kiderül, hogy ezek szerint házon kívül maszkot visel. A rendőr az álarcát is ledobja a kanapéra, és ekkor a gyilkos valami olyasmivel szembesül, amit még legrosszabb rémálmában sem képzelt volna:
A nyomozó maszk nélkül pontosan ugyanúgy néz ki, mint ő! Mivel a gyilkos biztosan tudja, hogy nincs ikertestvére, így felmerül benne, hogy talán éppen saját magát figyeli. Ekkor a már amúgy is tudathasadásos férfi fejében megfordul az abszurd kérdés:
„De ha egyszer ő is én vagyok, akkor vajon melyikünk vagyok én?”
Egy fordulatokkal teli horrortörténet, melyben sosem lehet tudni, hogy valójában a gyilkos nyomoz a rendőr után, vagy inkább a nyomozó akarja megölni a gyilkost. Élhet-e egy kettéhasadt tudat két külön testben?
Ha éjjel egy sikátorban sétálva észreveszed, hogy egy utcai lámpa fénye miatt a falon követni kezd az árnyékod, és te hirtelen megállsz… vajon az árnyék is megtorpan majd veled együtt? Vagy inkább továbbjön feléd? Mi lesz, ha egyszer utolér?
