Bene Zoltán Farkascseresznye című műve 2013-ban jelent meg először. A regény „a megálmodott valóság és a mindennapok mezsgyéjén egyensúlyoz. Bár a regény elsősorban a XVI. századi török kori Szeged világába kalauzolja az olvasót, más korszakok, földrajzi zónák idősíkjain is könnyedén mozog, ugyanisa történelmi háttértörténet csupán keretet ad az időutazáson belüli időutazásokra, ami sajátos élménylehetőséget kínál az olvasónak.” (Wilhelm József). Láng Eszter szerint a szerző „nem keresgéli öncélúan a modernitás rögös útján az újdonságot, beéri annyival, hogy jól mond el jó történeteket, közbecsempészve filozófiát, történelmet, urbanisztikát, földrajzot, lélektant, biológiát, azaz mindent, amit tud (és sokat tud!), s ami végül egyetlen egységgé forr össze. Az olvasónak − az igényes olvasónak is − ennyi elég.” „Aki igényes, dinamikus, a történelmi regény klasszikus kereteit szétfeszítő olvasási élményre vágyik — fogalmaz Wilhelm József −, kedveli a történelmi korhűséget, ám a misztikumtól és az erotikus tartalmaktól sem riad vissza, az semmiképpen se hagyja ki a Farkascseresznyét, hiszen egy olyan időkapszulában utazhat, amelyben az ésszerűtlenségek valóságnak tűnnek, amelyben viszonylagossá válik a különbség álom és valóság között.”
Bene Zoltán 1973-ban született, Szegeden él. 2001 óta publikál rendszeresen, ez alatt az idő alatt több prózakötete látott napvilágot, elbeszélései a legkülönfélébb irodalmi folyóiratokban, illetőleg antológiákban olvashatók.
