Idézetek
– Helló, Sere – dobta le magát mellém Ace, mire a kezem megállt a levegőben, a villámat fogtam, rajta egy falatnyi rántott sajttal és egy darab krumplival. Egyszerre unott, ugyanakkor szánakozó pillantással jutalmaztam az újonnan érkezettet, ő azonban csak mosolygott.
– Máshol is van ám hely – intettem a fejemmel a szomszédos asztalok felé, de persze esze ágában nem volt elülni.
– Eli – mosolygott negédesen Elianára, aki csak lesütötte a szemét, és nem kommentálta a történteket, csak visszafogottan bólintott, és sietve nekilátott az asztalterítőt bámulni.
Egy pillanattal később megérkezett a Rhett gyerek is, és helyet foglalt Eli mellett, akit viszont ez már lényegesen jobban lázba hozott. A srác csak biccentett felém, én pedig utánoztam a mozdulatát. Nem emlékeztem, hogy találkoztunk volna azelőtt, és felmerült bennem a halvány gondolat, hogy mivel ő ült az én asztalomhoz, úgy volna illendő, ha elárulná nekem a nevét, én is elmondanám az enyémet, aztán kezet fognánk, nem? Nagyon rövid idő alatt leesett azonban, hogy ezzel túl sokat várnék el.
– Sere vagyok – mutatkoztam be gúnyos hangsúllyal a srácnak, hátha veszi a lapot.
– Aha – felelte, mire nagyot sóhajtva grimaszoltam. A vártnál sokkal fárasztóbb szemeszternek ígérkezett.
Inkább ettem tovább a rántott sajtomat, amire a választásom esett néhány perccel azelőtt, mikor még abban a hitben voltam, hogy nyugodtan elfogyaszthatom késői ebédemet. Feltűnt, hogy Ace nem hozott se tálcát, se kaját, sőt még csak rendesen sem ült, hanem teljes testével felém fordult, székét a támlás részével felém perdítette. Lábát kétoldalt átvetette, kezét pedig a hát megtámasztására megalkotott falapon nyugtatta, és leplezetlenül engem bámult.
– Nincs valami más dolgod? – kérdeztem kedvesen, szándékosan tele szájjal.
– Máshol is van ám hely – intettem a fejemmel a szomszédos asztalok felé, de persze esze ágában nem volt elülni.
– Eli – mosolygott negédesen Elianára, aki csak lesütötte a szemét, és nem kommentálta a történteket, csak visszafogottan bólintott, és sietve nekilátott az asztalterítőt bámulni.
Egy pillanattal később megérkezett a Rhett gyerek is, és helyet foglalt Eli mellett, akit viszont ez már lényegesen jobban lázba hozott. A srác csak biccentett felém, én pedig utánoztam a mozdulatát. Nem emlékeztem, hogy találkoztunk volna azelőtt, és felmerült bennem a halvány gondolat, hogy mivel ő ült az én asztalomhoz, úgy volna illendő, ha elárulná nekem a nevét, én is elmondanám az enyémet, aztán kezet fognánk, nem? Nagyon rövid idő alatt leesett azonban, hogy ezzel túl sokat várnék el.
– Sere vagyok – mutatkoztam be gúnyos hangsúllyal a srácnak, hátha veszi a lapot.
– Aha – felelte, mire nagyot sóhajtva grimaszoltam. A vártnál sokkal fárasztóbb szemeszternek ígérkezett.
Inkább ettem tovább a rántott sajtomat, amire a választásom esett néhány perccel azelőtt, mikor még abban a hitben voltam, hogy nyugodtan elfogyaszthatom késői ebédemet. Feltűnt, hogy Ace nem hozott se tálcát, se kaját, sőt még csak rendesen sem ült, hanem teljes testével felém fordult, székét a támlás részével felém perdítette. Lábát kétoldalt átvetette, kezét pedig a hát megtámasztására megalkotott falapon nyugtatta, és leplezetlenül engem bámult.
– Nincs valami más dolgod? – kérdeztem kedvesen, szándékosan tele szájjal.
Most épp pont nincs
Akkor keress magadnak. De ne itt
fb2epub
Húzza és ejtse ide a fájljait
(egyszerre maximum 5-öt)