21. Század Kiadó

Bármilyen út elején idegesek vagyunk és izgatottak. Ezért külső megnyugvást keresünk a belső helyett. Mindannyiunknak van egy gyenge oldala, amely – akár egy szakszervezet – nem feltétlenül rosszindulatú, de végeredményben a lehető legtöbb közfigyelemre és elismerésre vágyik, a lehető legkisebb munkavégzés mellett. Ezt az oldalt hívjuk mi egónak

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a hallgatás a gyengeség jele. Hogyha nem figyelnek ránk, az egyenértékű a halállal (az ego számára így is van). Ezért beszélünk, beszélünk, beszélünk, mintha az életünk múlna rajta.

Igazából a hallgatás erő – különösen egy utazás kezdetén. Ahogy arra a filozófus Kierkegaard (aki egyébként gyűlöli az újságokat és a bennük lévő szemetet) figyelmeztet minket: „Az üres fecsegés mindig a valódi beszéd előtt jár, és a gondolatok korai felfedése gyengíti az utána következő tetteket.”

hallgatás az erős és önbizalommal teli emberek pihenése.